KISOSZ Veszprém - KISOSZ javaslatai az új kormány részére
Mikró, kis és középvállalkozások javaslatai az új kormány felé

A KISOSZ JAVASLATAI A HAZAI KISVÁLLALKOZÁSOK

HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRA

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti szövetsége KISOSZ képviseli az országos érdekegyeztetés intézményrendszerében a hazai tulajdonú mikro- és kisvállalkozásokat, amelyek családi jellegű társas vagy egyéni vállalkozás formájában működnek. A KISOSZ Országos Tanácsa április 27-én megtartott ülésén kiemelt feladatként foglalkozott azzal, hogy a várhatóan május végén hivatalba lépő új kormány részére megfogalmazza azokat a javaslatokat, amelyek a vállalkozói környezet javítása a gazdaság motorjának beindítása érdekében szükségesek, azzal a különös várakozással, hogy a hivatalba lépő új kormány e hazai KKV vállalkozói kör támogatását és helyzetének javítását ígérte.

A KISOSZ nem ismétli meg azokat a javaslatokat, amelyeket már más érdekképviseletek megfogalmaztak, egyetértését adott esetben az érdekegyeztetés során fogja kifejteni, de összegyűjtötte azokat a kérdéseket, amelyek kifejezetten a KISOSZ tagságát alkotó hazai kisvállalkozói kör számára fontosak.

 

1.    Adózással összefüggő javaslatok:

-          A mikro vállalkozói kategóriába tartozó egyéni vállalkozók és családi jellegű társas vállalkozások esetében meghatározott árbevétel alatt javasoljuk az egyszerűsített eljárással járó átalány típusú adózás alkalmazását, amelyik figyelembe veszi az elábét, a javaslat nem csak a vállalkozások részére jelentene kiszámítható adóterhet, hanem a költségvetésnek is minden esetben kiszámítható bevételt.

-          Kezdeményezzük az ideiglenes iparűzési adó megszüntetését, a vásározó kereskedők előzetes napi bejelentési és befizetési kötelezettségének eltörlését, mert annak adminisztrációja akadályozza a napi gazdasági tevékenységet.

-          A KISOSZ az elmúlt években az érdekegyeztetés intézményrendszerében minden esetben javasolta, hogy az adójóváírás intézménye ne csak az alkalmazotti kört illesse meg, hanem az egyéni vállalkozókat is, amennyiben nem a KISOSZ által javasolt átalány formában adóznak.

-          A KISOSZ általában javasolja az adónemek számának csökkentését, az adók összevonását, egyszerűsített bevallásokkal és egyszerűsített befizetésekkel. A KISOSZ korábban is kezdeményezte az egymással összefüggő adónemek egy számlára történő befizetési lehetőségét, a befizetett összeg adó jogcímenkénti bontását a meghatározott belső arányok miatt (pl. bérjövedelemhez kapcsolódó) ennek alapján az adóhatóság el tudja végezni, ahogy azt a jelenlegi francia szabályozás is tartalmazza. Ennek kialakításával egyébként a KISOSZ egyetért a jelenleg bonyolult és az alacsony jövedelemszint miatt hosszú évek alatt kialakított adókedvezmények körének szűkítésével.

-          Javasoljuk a környezetvédelmi termékdíj szabályozásának gyökeres átalakítását, miközben a bevallás nyomán a vállalkozói befizetés szakterületünkön elenyésző költségvetési bevételt jelent, az ezzel járó adminisztráció gyakorlatilag teljesíthetetlen, és csak a folyamatos szankciók alkalmazására biztosít lehetőséget. A KISOSZ kezdeményezi, hogy a termékdíj megfizetése mindig a gyártók és az importőrök által történjen.

-          A KISOSZ javasolja felülvizsgálni a szerzői jogdíjjal kapcsolatos szabályozás kérdését is. A többi közteherhez hasonlóan javasoljuk, hogy a szerzői jogdíj mértékét törvényben határozzák meg, hiszen elfogadhatatlan, hogy az a közterhek módjára behajtható, de ennek ellenére az egyetlen olyan befizetési kötelezettség, amely nem az országgyűlési képviselőkre és törvényre hagyatkozik, hanem egy erre feljogosított külső szervezet belátására. A törvényi szabályozás illeszkedne ahhoz a meghirdetett kormányzati szándékhoz, amely egységes rendet kíván teremteni a jogalkalmazás és jogalkotás területén. A vendéglátásban a szerzői jogdíj mellett a televíziók után fizetett díj esetében javasoljuk annak eltörlését csekély költségvetési bevételére tekintettel, vagy olyan módosítását, hogy fizetésére a tényleges használat alapján kerüljön sor, ugyanúgy, ahogy az egyéb közterhek befizetése és bevallása is kizárólag a valós, megvalósult gazdasági eseményekhez kapcsolódhatnak.

-          A KISOSZ az alacsony bérek és a bérekre rakódó magas közterhek miatt indokoltnak tartja az ún. „Cafeteria” rendszer, azaz a béren kívüli juttatások adómentességének visszaállítását. Az egyes juttatások felhasználásával kapcsolatban a KISOSZ javasolja az üdülési csekkek elfogadóhelyeinek bővítését alanyi jogon a vendéglátásban, mert az hozzátartozik az idegenforgalom, turizmus szolgáltatásaihoz, egyúttal növeli a legális forgalmat és a hozzá kapcsolódó adófizetési morált.

-          Az általános forgalmi adó tekintetében a KISOSZ javasolja mértékének csökkentését, hogy versenyképes árakkal tudjon működni a hazai gazdaság, és a vállalkozások likviditási problémái, a megnövekedett csődeljárások enyhítése érdekében kezdeményezi, hogy a nem realizált árbevétel után ne kelljen a forgalmi adót megfizetni. A forgalmi adóhoz tartozik, hogy a hazai zöldség-, gyümölcs-termelők és a kereskedők együttműködésének javítása érdekében kerüljön sor a mezőgazdasági termelőtől felvásárolt termékek kompenzációs felárában levonható forgalmi adó összegének emelésére.

-          A KISOSZ kezdeményezi a vállalkozások örökösödési adójának eltörlését, hogy a családi vállalkozásokat a leszármazottak továbbvihessék, ez a vállalkozások biztonságát és a foglalkoztatást egyaránt segíti.

 

2.    Foglalkoztatással összefüggő javaslatok:

-          A KISOSZ javasolja az április 1-jétől bevezetett egyszerűsített foglakoztatás megszüntetését, és helyette a korábbi alkalmi munkavállalásra vonatkozó lehetőségek beemelését a foglalkoztatási – munkajogi szabályozásba. Ennek részeként egy rugalmasabb szabályozás kialakítása nem csak segítené a legális foglalkoztatást, de bővítené a foglalkoztatottak körét is, ez pedig illeszkedik a leendő kormányzat azon szándékához, hogy emelni szeretnék a foglalkoztatási szintet és növelni a munkahelyek számát, a jelenlegi egyszerűsített foglalkoztatás azonban szabályozásával inkább a fekete foglalkoztatásra készteti mind a vállalkozót, mind a dolgozót.

-          A KISOSZ kezdeményezi a munkabérekre rakódó terhek csökkentését, amely a foglalkoztatás bővítését fogja eredményezni. A javasolt egyszerűsített foglalkoztatás esetén pedig a foglalkoztatásra rakódó terhek legfeljebb 50%-os mértékét javasoljuk meghatározni, amely érdekeltséget teremt az akár csak alkalmi jellegű munka legalizálására, és ezáltal a foglalkoztatás kifehérítésére.

 

3.    A vállalkozások adminisztrációs terheivel összefüggő javaslatok:

-          Az elmúlt évekre az a jellemző, hogy különféle tevékenységhez előírt speciális szakképesítésekkel az államigazgatási apparátus arra kényszerítette a hazai mikro- és kisvállalkozói kört, hogy saját alkalmazott hiányában külső szolgáltatásokat vásároljon, és ezzel jelentős többlet kötelezettség keletkezett. Az első ilyen lépés a foglalkozás egészségügy szabályozása volt az üzemorvosok eltartásával, majd megjelent a munkavédelem és az élelmiszerbiztonság területén, született javaslat már a környezetvédelmi termékdíj hasonló megoldására is. A KISOSZ javasolja az új kormány részére, hogy tekintse át azokat a kötelezően igénybe venni előírt, speciális szakképesítéshez kötött vállalkozói kötelezettségeket, amelyek indokolatlan terhet raknak a mikro- és kisvállalkozásokra.

-          Az előző általános javaslatból kiemelve a KISOSZ külön is javasolja a változatlan körülmények között működő mikrovállalkozások kiemelését a munkahelyi kockázatbecslés készítésének évről-évre ismétlődő kötelezettsége alól.

-          A csomag részeként a KISOSZ javasolja a HACCP kötelezettség teljesítésével és az élelmiszer biztonsággal összefüggő adminisztrációs kötelezettségek felülvizsgálatát, egyben a vállalkozások kötelezettségeinek egyszerűsítését.

-          A KISOSZ javasolja, hogy a felesleges adminisztráció miatt szűnjön meg a vállalkozásoknak az a kötelezettségük, hogy minden év február 15-ig jelenteni kel a munkaügyi felügyelőség felé a foglalkoztatás egészségüggyel kapcsolatos adatokat, hiszen azok egyébként az államigazgatásban rendelkezésre állnak.

-          A csomag részeként javasoljuk a legkisebb vállalkozások részére megszűntetni azokat a kötelezettségeket, amelyek a kémiai biztonsági kockázatbecslésre, tisztítószereknél a biztonsági adatlapok kötelező benyújtására, illetve a szeszesitalok nyilvántartására vonatkoznak, beleértve a havi alkohol-nyilvántartási kötelezettség eltörlését.

-          E problémakörhöz tartozik a különböző jogszabályok által előírt felesleges szabályzatok és egyéb utasítások kötelező vezetése, amelyek szintén csak az ellenőrzés jogcímeit bővítik (tűzrendészeti, takarítási, stb.).

-          A vállalkozások működésével kapcsolatban a KISOSZ javasolja a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabályok módosítását, mert a szolgáltatási irányelvek hazai adaptációja intézményi káoszt okozott. A jogszabály racionalizálása során a KISOSZ javasolja az egyes tevékenységekhez felesleges szakhatóságok közreműködési kötelezettségének eltörlését, amelyhez szükség esetén a termékkörökhöz kapcsolódó szakhatóságok felleltározását az érdekképviselet felvállalja. (Így például nem kellene megismételni az építésügyi hatóság szakhatósági eljárását, ha egyszer az építési engedélyt ő adta ki, ugyanígy felesleges ruházati bolt esetében az ÁNTSZ szakhatósági eljárása, de az újraszabályozás részeként felesleges lenne a szakhatósági eljárás, ha kizárólag az üzlet tulajdonosa, vagy bérlője változik meg, de maga az üzlet nem.)

 

4.    Szervezeti, működési javaslatok:

-          A KISOSZ korábban kezdeményezte az ellenőrző hatóságok összevonását, és a párhuzamos ellenőrzések megszüntetését, mert úgy látjuk, hogy a különböző ellenőrző hatóságok elsősorban a szankciók alkalmazására törekszenek, és ellenőrzéseikkel a saját pozíciójukat, szerepüket kívánják erősíteni az ellenőrző hatóságok között, miközben van olyan a vállalkozás életében felmerülő dokumentum, amelyet öt különböző ellenőrző hatóság is számon kérhet. A KISOSZ javaslata szerint szükség lenne egy hatósági ellenőrző szervezetre, amely az Adóhatóság bázisán működne, de hozzá tartozna a munkajogi és a jövedéki ellenőrzés is. Ez a hatóság a vállalkozások működésére vonatkozó jogszabályok betartását, az adózási, bevallási és nyilvántartási kötelezettséget teljesítését ellenőrizné. A másik ellenőrző hatóság egy piacfelügyeleti ellenőrző hatóság lenne, amelynek célja a vállalkozások által forgalmazott vagy előállított termékek megfelelősége és a tisztességes piaci magatartás lenne, jellemzően beleértjük a fogyasztóvédelmi területet, a növényvédelmi, állategészségügyi és az MGSZH hatáskörébe tartozó ellenőrzési tevékenységeket. A párhuzamosan működő ellenőrző hatóságok megszüntetése illeszkedne az új kormány programjának azon elemei közé, amelyek az államigazgatási – hatósági szervezeteket racionalizálná.

-          A KISOSZ támogatja a kereskedelmi üzletek vasárnapi kötelező zárva tartását, azzal a feltétellel, hogy ez nem jelenthet jogszabályi mentességen alapuló előnyt a hazai multinacionális hálózatok és bevásárló központok részére a hagyományos üzlettel rendelkező hazai kiskereskedők rovására.

-          A hazai bolti kiskereskedők versenyhátrányának csökkentése érdekében a KISOSZ javasolja, hogy az 500 négyzetméter alapterületnél nagyobb üzletek esetében a helyi önkormányzat a helyi kereskedelmi érdekképviseletekkel együtt dönthessen az engedélyezésről, vagy a kereskedelmi törvény a francia szabályozáshoz hasonlóan tartalmazzon kötelező egyeztetést és engedélyezést meghatározott alapterületű üzletek esetén.

-          Az ország településszerkezete miatt a nehéz helyzetben lévő kisvállalkozások megszűnése veszélyezteti egyes aprófalvas települések megélhetését és a szolgáltatások biztosítását, ezért a KISOSZ kezdeményezése, hogy az ilyen településeken a lakossági ellátás fennmaradása érdekében a helyi önkormányzat az adóhatóságnak bejelentve alkalmazhasson adómentességet vagy adókedvezményt a helyi kisvállalkozásnak.

-          A KISOSZ következetesen hosszú évek óta kezdeményezi, hogy a hatósági ellenőrzések hátrányos jogkövetkezményei közül szűnjön meg az üzletek bezárásának lehetősége. Ezt a hatóságok kizárólag a kereskedelem és vendéglátás területén alkalmazzák, hasonló szabálysértés esetén elő nem fordulhat egy termelőüzem, orvosi rendelő vagy ügyvédi iroda bezárásának jogi lehetősége, ezért az üzletekre vonatkozóan a rendelkezés hátrányos megkülönböztetést jelent.

 

A KISOSZ javasolja a gazdaság teljesítményéhez alacsonyabb mértékben, de a foglalkoztatáshoz kiemelten hozzájáruló mikro- és kisvállalkozói kör egyforma kezelését a különböző támogatások esetén. Többször tapasztaltuk, hogy pályázatok benyújtásánál minimális létszámhoz kötik a jogosultságot, így például a munkahely megőrző pályázatok egy részéből a mikro vállalkozások kimaradtak, miközben működési területükön, a kistelepüléseken a foglalkoztatást ők tudják biztosítani. Ezek részbeni igazolásához és a valós foglalkoztatási, valamint vállalkozói adatok kialakításához az államigazgatási szervezetet alkalmassá kell tenni arra, hogy ne csak az öt fő alkalmazotti létszám felett lévő vállalkozások adataiból dolgozzanak.

 

A javaslatok megfogalmazása mellett kezdeményezni fogjuk, hogy a kormányprogram végrehajtása során a gazdasági szaktárca és a kormány egyeztessen a kisvállalkozókat képviselő érdekképviselettel minden olyan kérdésben, amely befolyással lehet a legkisebb mikro- és kisvállalkozások működésére.

 

2010-05-06 09:50:57

<< Vissza

Regisztráció

Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:

Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Nyereményjáték